32 x 38 x 154 cm-es talapzat, mellszobor 58 cm magas. A költő egyik mellszobra, mely Páli Lajos alkotása a közösségi ház kertjében található, emléket állítva névadójának.

Felirat: Petőfi Sándor emlékének Szabadszállás közönsége 1923 "Itt születtem én ezen a tájon az alföldi szép nagy rónaságon! Ez a város születésem helye..."
15 cm széles műkő keretben van elhelyezve a márványtábla, 40 cm-es bronz Petőfit ábrázoló dombormű.

Rozsnyay Mátyás szabadszállási születésű világhírű gyógyszerész. Munkásságának köszönhető az íztelen kinin lázcsillapító feltalálása.
talapzat: 37 x 47 x 144 cm, mellszobor: 70 cm magas,
Felirat: Rozsnyay Mátyás 1833-1895 gyógyszerész

A laktanya névadójának szobrát 1991. május 18-án avatták belül, a bejárattal szemben.
Kis Kovácsné Tóth Emőke alkotásának alapanyagát állítólag Garasin Rudolf budapesti, köztéri szobrának beolvasztásából nyerték.
Az Alföldi Kiképő Központ megszünése miatt, 2004. 08. 31-én a szobrot áthelyezték a laktanyával szembeni Mátyás király térre.

A Dunai Vasmű 1959-ben csapatzászlót adományozott a szabadszállási alakulatnak, ennek évfordulójára ajándékozták meg a harckocsizókat ezzel a békegalambbal. Az alkotás az étkezde előtt állt. 2005-ben, a laktanya végleges bezárásakor, a Mátyás király térre került.
Az anyaga olyan, hogy azóta sincs nyoma rozsdának rajta.

A költő nagyszülei haláluk után a szabadszállási felső-temetőben leltek örök nyugalmat.

József Attila nagyapja, Pőcze Imre egykori csőszházában a József Attila Közösségi Ház állandó kiállítása tekinthető meg.

Prielle Kornélia a múlt század kiemelkedő színművésznője. Debrecenben egyik színházi fellépése után ismerkedett meg Petőfivel. A költő a találkozás után plátói érzelmeket táplált iránta. A művésznő élete alkonyán feleségül ment a szabadszállási származású Rozsnyai Kálmánhoz, aki a városban helyeztette örök nyugalomba elhunyt hitvesét. Síremléke a szabadszállási felső-temetőben látható.

Petőfi Sándor mellszobra a szabadszállási Petőfi Sándor Városi Könyvtár kertjében található. Az alkotást Páli Lajos készítette. Felállítására 1969-ben került sor.

Petőfi Sándor szülei Petovics István és Hrúz Mária 1818-ban telepedtek le Szabadszálláson. Egykori házuk sokáig adott otthont a gyermek Petőfinek és családjának. Sajnos a ház az 1838-as nagy dunai árvízben elpusztult. A ház helye az Izsák felé vezető úton, a mai Petőfi Sándor utcában található. A kertben álló emlékmű jelöli a Petrovics család egykori lakhelyét, melynek felállítására 1948-ban került sor lakossági adományokból. A mellszobor Marjay György szobrászművész munkája.

református műemlék jellegű templom tornyának bejárata felett elhelyezett ovális alakú emléktábla nagyátló 120 cm, kisátló 100 cm.
Fölirat: In honorem sacro sangtae trinitatis benignisso sacrmae cao-regia et aplicae mattis. Dnae. Dnae. Mariae Therisiae indultu populus Szabadszállásien helv confess: add ictus ae difigavit MDCCLXX
A felirat fordítása: A Szentháromság tiszteletére ő császári és Apostoli Királyi Felségéhez, Mária Teréziának engedélyével 1770-ben építette a szabadszállási Helvét hitvallást követő nép.

A 48 -as szabadságharcban a császári seregből hazaszökő huszár főhadnagy, Rozsnyai Pál, későbbi Szabadszállás Város Főbírájának emléktáblája.

A Szabadszállás határában található Dörmögő-ház (Muszáj-kerti csoszház) egykoron József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél.
Pőcze Imre csőszházában ma emlékház működik. Szabadszállás város 2005 áprilisában nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezett meg a költő születésének 100. évfordulójára. Az eseményen átadásra került a felújított Dörmögő-ház, valamint a felújított József Attila mellszobor, melyek avatásán József Attila még élő rokonai is részt vettek. A szobor korábban a József Attila utcai Termelő Szövetkezeti Iroda udvarán volt. (A házfalon lévő emléktábla jelzői talán kicsit túlzóak.)

A szabadszállási helytörténeti gyüjtemény megnyitása 2007-ben történt.
"A képzőművészeti események sorában kiemelkedő volt még Kő Pál József Attila domborművének felavatása, melyben ismét kiemelkedő érdeme volt Kis-tóth Ferenc festőművésznek." Imígyen szól a beszámoló a Szabadszállási Városi Napok 2009. július 3-4-5. eseményről.

2009. szeptember 18-án Szabadszállás és Fülöpszállás illetve Szabadszállás és Kunszentmiklós határán az összetartozás és összefogás jelképe képpen kunhalmot avattak! A kunszobrokat Tabajdi István alföldi fafaragó pásztorművész készítette.